 |
 |
 Kiszehajtás (téltemetés) a Pingvines Óvoda Csiga-biga csoportjában A tavaszi ünnepkör szokásai közé tartozik a HÚSVÉT. Húsvét a naptárban mozgó nap. Időpontját 325-ben a niceai zsinat a tavaszi napéjegyenlőséget (március 21.) követő holdtölte utáni első vasárnap állapította meg. A Hold változásaival együtt az ünnep is változik, nem mindig ugyanarra a napra esik. Így a Húsvét március 22. és április 25. közötti időre eshet. Ezt napot előzi meg 7 héttel a farsang vasárnapja és követi 50 nap múlva Pünkösd. A húsvéti ünnepkör hitvilágában és szokásaiban igen jelentős. A Húsvét előtti ún. Virágvasárnaphoz két énekes-játékos népszokás is tartozik. A kiszehajtás és a villőzés vagy zöldjárás. A két szokást gyakran összekapcsolják. A téltemetéssel elűzik a telet, a zöldághajtással behozzák a nyarat. A Pingvines Óvoda Csiga-biga csoportja kiszebáb égetéssel űzték el a hideget és hívták elő a meleget. A kisze többnyire menyecskének öltöztetett szalmabáb, melyet "kice, kiszőce, kicerice, banya" néven is emlegettek. A kiszehajtás lényege, hogy egy női ruhába öltöztetett szalmabábut vízbe dobnak, vagy elégetnek. (Vége a böjtnek, kiviszik a böjti ételeket és behozzák újra a zsíros ételeket, a sonkát.) Ezt a népszokást elevenítettük fel a csoportban. A gyerekekkel közösen szalmából elkészítettük a kiszebábot, felöltöztettük. Az asztalnál újságpapírból egyedül is kötözhettek, amit hazavihettek.  Míg ezeket készítettük, közben énekeltünk: "Haj ki kisze, haj ki Haj ki Kisze, haj ki Megházasodott a barát Elvette a kapu deszkát Haj ki Kisze, haj ki! Ha, ha, ha!" Aki a legmutatósabb kiszebábot hajtogatta az vihette ki az udvarra a szalmából készültet, amit el is égettünk. Közben míg égett, hamuvá nem vált, kinevettük a Kiszét kitapsoltuk, népi mondókát mondtunk: Ég a Kisze, lánggal ég Bodor füstje felszáll Mire a füstje elinal Egész kitavaszodik." |
